Az emberi nem t�rt�nelm�nek mindig is r�sze volt a f�lelem, csak �ppen koronk�nt �s t�rsadalmank�nt m�s a retteg�s�nk t�rgya.

M�g ma az �n. harmadik vil�gban �l� emberek k�tharmada a betegs�gekt�l, �hez�st�l, illetve az azokat okoz� term�szeti �s emberi csap�sokt�l retteg - mint sz�raz�s�g, f�ldreng�s, sz�k��r, h�bor�k, etnikai villong�sok - addig a j�l�ti t�rsadalmak polg�rai a terrorizmust�l f�lnek, att�l a terrorizmust�l, melynek forr�sa tulajdonk�ppen az a bizonyos harmadik vil�g.

Ez nem �jdons�g, a t�rt�nelem folyam�n mindig is jelen volt az egym�st�l fejletts�gben, kult�r�ban elt�r� t�rsadalmak k�zti ellent�t.

Az �kori egyiptomi, vagy mezopot�miai �llamok lak�i �let�nek mindig is szerves r�sze volt a sivatagban k�borl� barb�rokt�l val� f�lelem.

Az ok egyszer�, a "barb�rok" mindig is irigys�ggel tekintettek a v�roslak�k gazdagabb anyagi kult�r�j�ra, ak�rcsak manaps�g..., csak �ppen mi a barb�rokra mint iszl�m terroristak�nt gondolunk.

Az Arab-f�lsziget �szaki r�sz�n k�borl� nom�d amurruk, vagy g�r�g�sen amorrit�k, akiket tulajdonk�ppen a mai arab n�pek �s zsid�k �seinek is lehet tekinteni, nem sok mindenhez juthattak hozz� a term�ketlen sivatagban.

Nekik legfeljebb csak kecsk�ik, juhaik voltak, m�g a v�ros�llamok �nt�z�tt f�ldjeit m�vel� sum�rok t�bbf�le gabon�val, gy�m�lccsel �s egy�b term�kkel gazdag�thatt�k �trendj�ket, ruh�zatuk pedig len, vagy gyapot sz�ttesb�l k�sz�lt.

A k�pen sum�r szolg�latban �ll� zsoldosok harcolnak fosztogat� amurru harcosok ellen

Egy korabeli sum�r nyelv� le�r�s szerint az amurruk vagy m�s n�ven martuk nyersen eszik a h�st, �llatb�r�kbe �lt�znek �s nem haszn�lnak r�z vagy bronz eszk�z�ket. Bizony gyakran el�fordult, hogy ha nem tal�ltak legel�t �llataik sz�m�ra, ha elpusztultak a kecsk�k �s juhok, k�nytelenek voltak embert enni, m�ghozz� nagy val�sz�n�s�ggel a saj�t gyerekeiket, hisz azok p�tolhat�ak voltak, nem �gy mint a feln�ttek.

Mint azt a Biblia is �rja, �ppen ezek k�zt a s�mita eredet� nom�d n�pek k�zt volt szok�s a gyermekek fel�ldoz�sa, f�k�nt az els�sz�l�tt fi�k�, hisz �brah�mt�l is egyetlen fia �let�t k�veteli az �r, aki k�sz is elk�vetni az �ldozatot.

Nem �k voltak az egyetlenek.

Az emberis�g t�rt�nelm�nek midig is r�sze volt az ember�ldoz�s �s kannibalizmus, nem csak a vil�gbirodalmakat �p�t� kereszt�ny erk�lcs� eur�pai nagyhatalmak �ltal len�zett, vadnak, barb�rnak titul�lt afrikai, amerikai �ce�niai bennsz�l�ttek k�r�ben volt szok�s eff�le praktik�k �z�se.

A mai eur�pai kult�ra gy�kerei r�szben az �kori mezopot�miai �s egyiptomi kult�r�kban kereshet�, hisz igen sok mindent, mely be�p�lt az identit�sunkba t�l�k �r�k�lt�nk.

�gy pl. sum�r eredet� a napt�runk, hisz �k voltak azok, akik hatos sz�mrendszerre alapozva alak�tott�k ki a saj�t napt�rukat, ezt alkalmazt�k az egyiptomiak, �s ezt napt�rrendszert t�k�letes�tette majd tette a r�mai birodalom hivatalos id�sz�m�t�s�v� Julius Caesar, �s n�mileg m�dos�tva, ezt haszn�ljuk ma is.

Ugyan�gy be�p�lt a mai eur�pai n�pek identit�s�ba az �kori germ�n, kelta n�pek kult�r�ja, melyet azt�n a kereszt�ny vall�s form�lt �t gy�keresen, kimosva bel�le a barb�r, pog�ny m�lt s�t�t �rnyait.

A mai kereszt�ny eszm�ken alapul� humanista, emberk�zpont� felfog�s (vagy ink�bb annak l�tszata) a ezen �si n�pek sz�m�ra mondhatni teljesen idegen fogalom, eszme volt.

A sum�rok vall�si szertart�saik sor�n ugyan nem �ldoztak embert legal�bbis ennek nincs konkr�t nyoma - de a kir�lyaikat n�pes t�rsas�gban bocs�tott�k �t t�lvil�gra. Az Ur v�ros�ban felt�rt kir�lys�rokban nem csak az uralkod�, hanem fel�ldozott szolg�i, feles�gei csontjait is megtal�lt�k a r�g�szek.

Ugyanez volt elmondhat� az egykor szinte eg�sz Eur�p�t ben�pes�t� kelt�kra is.

Leg�sibb k�pvisel�iket r�g�szeti lel�hely�k alapj�n hallstattiaknak nevezik a t�rt�n�szek, az egyik legismertebb hallstatti r�g�szeti lel�hely pedig egy csehorsz�gi barlang, ahol egy fejedelmet teljes h�ztart�s�val, szolg�ival, asszonyaival, lovaival �s kuty�ival egy�tt helyeztek �r�k nyugalomra.

A kora vaskori Eur�pa egyik legimertebb �s legmegr�z�bb r�g�szeti lelete Tollundi l�pi ember, egy szinte teljesen �p �llapotban fennmaradt m�mia, melyet a d�niai Tollund t�zegl�pj�ban tal�lt 1950-ben egy f�rfi aki t�zeget b�ny�szott.

A Tollundi l�pi ember kor�t a Kr.e-i 400 k�r�lre dat�lj�k. A 20-40 k�z�tti, val�sz�n�leg valamelyik kelta t�rzsh�z tartoz� f�rfit ritu�lisan fel�ldozt�k, k�t�llel megfojtott�k, fejbe �t�tt�k, val�sz�n�leg elv�gt�k a tork�t �s r�gt�n ezut�n a l�pba l�kt�k. 

Mindez megfelel a kelt�k r�mai t�rt�net�r�k �ltal is eml�tett �ldoz�si szok�sainak, ez volt az �n. h�rmas hal�l.