Nemr�giben folyamatosan �radtak fel�nk az amerikai �s brit katon�k �ltal Irakban elk�vetett k�nz�sok audiovizu�lis bizony�t�kai. A megr�z� k�psorok l�tt�n kit�r� felh�borod�s term�szetszer�leg jogos. De hiba lenne a f�rd�v�zzel a gyereket is a lefoly�ba gy�m�sz�lni.

M�goly k�ts�gtelen t�rv�nytelens�gek l�tt�n is az ott �llom�soz� hader� kivon�s�t k�vetelni, n�h�ny tucat szadista, aberr�lt vad�llat tettei miatt az eg�sz tenger�szgyalogs�got �s katonai rend�szetet b�n�snek nyilv�n�tani nevets�ges t�lz�s. K�r�lbel�l olyan nagys�grend� ar�nyt�veszt�s, mintha k�t magyar rend�r t�lkap�sa ok�n valaki az ORFK megsz�ntet�s�t k�veteln�. Minden ellenkez� h�resztel�s dac�ra a Pentagon szigor�an, k�vetkezetesen j�rt el. A v�tkesek hadb�r�s�g el�tt fognak lakolni, a vezet�k pedig megk�vett�k az iraki n�pet. Ugyanakkor a Baath-rezsim hadsereg�nek tisztjei �ltal Kuvait megsz�ll�sakor elrendelt t�meges kiv�gz�sek�rt,nemi er�szak�rt, k�nz�s�rt eddig senki sem ker�lt igazs�gszolg�ltat�s el�. Sz�p gesztus az USA-t�l, hogy saj�t �nk�nyesked� embereit el�bb b�nteti meg, mint a tikriti fenevadat �s klikkj�t. A Pentagon ezzel nemes hagyom�nyokat k�vet. 1967-ben a vietnami hadsz�nt�ren egy amerikai tiszthelyettes k�t halott Vietkong lev�gott fej�vel �llt kamera el�. Azonnal hadb�r�s�g el� ker�lt, mely el�t�lte a fegyelemre �s j� h�rn�vre k�ros cselekedet miatt. A t�rs�gbeli USA-hader�k f�parancsnoka, William Westmoreland t�bornok sietett kijelenteni, hogy az ilyen viselked�s "az emberi tisztess�ggel minden szempontb�l ellent�tes �s annak legalacsonyabb szintj�t sem �ri el." Hadb�r�s�g el� ker�lt a fegyvertelen vietnami civileket aknamez�re kerget� William Calley hadnagy is. Az USA kik�pz�k�zpontjaiban az�ta is �llatorvosi l�k�nt emlegetik a Calley-�gyet, hogyan nem szabad a polg�ri lakoss�ggal b�nni. A Vietnam p�rt�llami korm�nya ezzel szemben mai napig nem k�rt bocs�natot a Hu�ban elk�vetett 1968-as m�sz�rl�s�rt. Egyre t�bbsz�r hangzik el Magyarorsz�gon, hogy �gymond, nem j� oldalon harcolunk. A fenti n�zet hangoztat�it�l sz�vesen megk�rdezn�m, hogy akkor melyik a helyes oldal. Tal�n a n�k int�zm�nyes rabszolgasorban tart�s��rt, a tot�lis vall�si despotizmus�rt, a megk�vez�s �s k�nvallat�s bevett szok�ss� t�tel��rt harcol� fanatikusok�? A "gonosz USA miatt szenved� Irak" imm�r sz�zmilli�k lelk�ben �l�, r�vidt�von kiirthatatlan m�tossz� v�lt. De j�l tudjuk: az iraki h�bor� t�rt�net�ben nem ez volt az els� m�tosz �s v�lhet�en nem is ez lesz az utols�.

Szaddam Husszein uralm�nak megd�nt�se el�tt minden "b�keharcos" olyan sz�lamokra verte a tamtamot, hogy Irak b�k�s, vil�gi �llam, amelynek nincsenek t�megpuszt�t� fegyverei, semmi k�ze a terrorizmushoz, a h�bor� nem ez�rt, hanem az olaj�rt folyik. Ezekr�l m�ra kider�lt, hogy valamennyi hazugs�g. Irak az els� �b�l-h�bor� el�tt val�ban alapvet�en laikus, szocialista diktat�ra volt. De a Sivatagi Vihar ut�n a kor�bban szovjet t�pus� rezsimet �p�t� Husszein mindink�bb vall�si ir�nyba tol�dott. Mecsetek sz�zai n�ttek ki a f�ldb�l �llami kivitelez�sben. A szunnita elit mellett - a r�kosista b�kepapokhoz hasonl�an - Szaddam kiteny�sztett egy kollabor�ns si�ta papi r�teget. Akik lelkesen �ll�tott�k a hitbuzg� fanatizmust a diktat�ra szolg�lat�ba.

A dikt�tor Kuvait lerohan�sa ut�n igencsak j�ba lett kor�bbi ellens�g�vel, a posztkhomeinista Ir�nnal. Hogy Irak ne t�mogatn� a terrorizmust, az olyan k�ptelens�g, melynek hangoztat�ival vitatkozni sem �rdemes. A Baath-rezsim fizet�si list�j�n szinte minden olyan fundamentalista, ultranacionalista, sz�ls�jobboldali csoport szerepelt, amely egy�ltal�n fellelhet�. Palesztin m�rt�rjel�ltekt�l haz�nkfia szkinhedekig hossz� a lajstrom. Bagdadban tal�lt mened�ket a vil�g legh�rhedtebb terrorist�i k�z� tartoz� Abu Nidal �s Abu Abbasz. Az al-Kaid�val val� k�zvetlen nexusra nincs bizony�t�k, de k�ts�gtelen, hogy az Irak �ltal p�nzelt terrorista kapcsolati h�l�nak indirekt m�don �k is r�szei voltak. Azon k�v�l Szaddam Husszein, mint aff�le Nyugattal dacol� Szaladin, valamif�le megbecs�l�snek �rvendett k�reiknek. A WTC lerombol�sa �s Irak megt�mad�sa k�z�tt a B�zis ir�ny�t�i t�bbsz�r kinyilv�n�tott�k, hogy Bagdad megv�d�se az iszl�m k�z�s �gye. Nem t�bb m�toszn�l az sem, hogy Irakban nincsenek t�megpuszt�t� fegyverek. Mindannyian tudjuk, hogy Irak m�g a '90-es �vek elej�n is tesztelt bakteriol�giai �s k�miai hadieszk�z�ket. Hogy ezekkel mi t�rt�nt, nem tudni. Mert hogy nem semmis�tett�k meg �ket k�lf�ldi megfigyel�k �s t�v�t�rsas�gok kamer�i jelenl�t�ben, az biztos. Naivit�s azt gondolni, hogy egy dikt�tor csak �gy, �nk�nt felsz�molja a kez�ben l�v� vegyi-�s bacilusbomb�kat. De tegy�k fel, hogy Szaddam ezt tette. Csakhogy ez esetben elemi �rdeke lett volna, hogy azt az eg�sz vil�g l�ssa. Hiszen akkor az ENSZ-ben a tiltott fegyverek ellen�rz�tt megsemmis�t�s��rt cser�be k�rhette volna a szankci�k visszavon�s�t. Ha a dikt�tornak semmi rejtegetni val�ja nem volt, akkor mi�rt pr�b�lta hossz� �veken �t kij�tszani, becsapni a vil�gszervezet ellen�reit. Tudjuk, hogy a Sivatagi Vihar kezdet�n szinte a teljes iraki l�gier� az akkor m�r bar�ti Ir�nban keresett mened�ket. Ha ezt vad�szg�pek �s bomb�z�k sereg�vel meg lehetett csin�lni, akkor ugyan mi�rt ne tudott volna a Baath-rendszer �tcsemp�szni valamely szomsz�dos orsz�gba a h�bor� el�tt (vagy alatt) n�h�ny kont�ner biol�giai �s/vagy vegyi anyagot. A t�megpuszt�t� fegyvereket val�ban nem tal�lt�k, de ez nem azt jelenti, hogy nincsenek. Itt j�n k�pbe az olaj. A b�ket�bor argumentumait kop�rozva bizonyos politikusok naponta megeml�tik: itt bizony a fekete arany�rt k�zdenek. Sz�gezz�k le: csak �r�lni lehet, ha a vil�g energiatartal�kainak b�zis�t nem egy dikt�tor, hanem demokratikus �llamok ellen�rzik majd. Az sem vit�s, hogy a mag�ntulajdon �s a verseny az iraki olajiparban is jobban m�k�dik, mint egy �llamos�tott szocialista �ri�sv�llalat egyeduralma. �kol�giai szempontb�l is jobb, ha korszer� amerikai technol�gi�val f�rj�k az olajmez�ket, mint elavult irakival. De val�ban gazdas�gi okok vez�rlik Busht �s Blairt? Egyr�szt egy ilyen h�bor� bitang sok p�nzbe ker�l, az olaj kitermel�se �s sz�ll�t�sa pedig igencsak sokat cs�szhat a kutak felgy�jt�sa, lerombol�sa, a roml� k�zbiztons�g, a t�nkrement infrastrukt�ra miatt. A megt�r�l�s igencsak hossz� t�v�. A hadvisel�sre k�lt�tt p�nz tized�b�l kij�tt volna �j - tengeralatti vagy szib�riai - olajmez�k kutat�sa, felt�r�sa. De jobbat mondok: ott van Venezuela, ahonnan naponta rosszabb id�kben is t�bb mint k�tmilli� hord� olaj ker�l a vil�gpiacra. Azaz ker�lne, ha Chavez nem intene be. Tudjuk, az USA latin-amerikai puccsok tucatjait szponzor�lta. Ha az olaj annyira fontos nekik, mibe ker�lne nekik "h�ts� udvarukban" megbuktatni Hugo Chavez eln�k�t? Venezuela az �vil�gt�l messze van, hozz�juk k�zel, negyedekkora botr�ny sem lenne bel�le. Az igazs�g, hogy amennyiben az USA foga iraki olajra f�jt volna, akkor nem megbuktatnia kellett volna Szaddamot, hanem lekenyerezni.

Irak megt�mad�s�nak okai m�shol keresend�k. Fel kell tenni a k�rd�st, hogy ha Iraknak t�nyleg nem volt semmilyen terrorista kapcsolata, mi�rt rettegett att�l mindenki, hogy a h�bor�s koal�ci� tagjainak mer�nyleteket kell elszenvedni�k. Ezek nem csup�n Irak ir�nti szolidarit�sb�l t�pl�lkoz� spont�n akci�k lehettek volna. Az iraki dikt�tort kiismerve nagyon is elk�pzelhet� volt, hogy beker�tve, veszt�t �rezve, nemzetk�zi terrorszervezetekt�l az USA vezette koal�ci� h�torsz�g�ban v�grehajtand� mer�nyleteket "rendel". M�s k�rd�s, hogy ez nem k�vetkezett be. A rendszer sokkol�an gyors �sszeoml�sa miatt nem volt erre m�dja. V�lhet�en az angolsz�sz koal�ci�t k�t politikai indok vezette Irak megt�mad�s�ban. Az egyik, hogy �k is l�tt�k, hogy az al-Kaida ink�bb sza�di, mint iraki gy�ker�. De az iszl�m sz�l�f�ldj�nek lerohan�sa a vietnamin�l ezerszer rosszabb v�rengz�shez vezetne. Ehelyett a Pentagon strat�gi�i Sza�d-Ar�bia mint legf�bb arab USA-sz�vets�ges Irakkal val� kiv�lt�s�ban gondolkodtak. Irak, mint stabiliz�l�dott b�zis�llam felv�lthatja a mind fundamentalist�bb kir�lys�got. A m�sik, hogy a Feh�r H�z is tudta: Husszein nem �l �r�kk�. K�r�l�tte pedig m�r gy�lekeztek azon er�k, akik a Baath-rezsimet t�lib mentalit�ssal k�v�nt�k �sszeh�zas�tani. Az Egyes�lt �llamok f�lt, hogy a mind ink�bb vall�si ir�nyba tol�d� rendszert ellen�rz�s�k al� vonj�k olyanok, akik sikeresen fanatiz�lj�k az iraki t�rsadalmat, ak�r a dikt�tor f�lre�ll�t�sa �r�n is. Ha Husszeint nem az USA, hanem n�la is v�resebb programmal fell�p� vall�si ellenz�ke buktatja meg, a l�trej�v� kompakt s�ita (vagy t�lib mint�ra szunnita) teokr�cia rag�lyk�nt terjesztette volna a barb�r iszl�m egyeduralmat. Azonk�v�l tudt�k, az Irak k�r�l tizenk�t �ve fenntartott b�zisgy�r�, az �szak-d�li rep�l�stilalmi z�na, a tenger�szeti z�rlat egy j�v�ben megv�vand� h�bor� sokszoros�ba ker�lt �s fog ker�lni, ha nem tesznek valamit. Szaddam uralma �gy is, �gy is polg�rh�bor�ba vagy n�pirt�sba torkollott volna. A sz�v�san tov�bb�l� m�toszok ellen�re is biztos, hogy ezt a h�bor�t nem lehetett megsp�rolni.