Imm�r tizenn�gy �ve, hogy szavaz�polg�r lettem. Valahogy akkor, k�zvetlen�l az �retts�gi el�tt �s meglehet�sen �retlen�l is m�g, ez v�ltoz�s valahogy nem tudott l�zba hozni, nem „h�ztam” b�szkes�gt�l” , mint a k�rnyezetemben egyesek.

A helyzet az�ta sem v�ltozott, b�r kiss� pironkodva szoktam bevallani ha sz�ba ker�l: tizenn�gy �ves szavaz�polg�rs�gom alatt alig - tal�n k�tszer, nem is igaz�n eml�kszem – �ltem ezzel a jogommal.

A legt�bb esetben mikor t�rsas�gban erre terel�dik a sz�, a jelenl�v�k legt�bbje sz�rny�lk�dve k�rdezi: „Micsoda, te nem szokt�l szavazni?” Azt�n persze ki is oktatnak a szok�sos sablon sz�veggel, amit most nem �hajtok r�szletezni. Ilyenkor �ltal�ban csak annyit szoktam k�z�lni az illet�vel, hogy igen, nem szoktam �lni szavaz�jogommal, de ezt nem valamif�le k�z�nyb�l vagy lustas�gb�l teszem, hanem szil�rd meggy�z�d�sb�l. Azt m�r ritk�n szoktam r�szletezni, mi is ez a meggy�z�d�s, de ha igen akkor a hallgat�s�g �ltal�ban osztja az �ll�spontomat.

Mir�l is van sz�?

Egyszer�en arr�l, hogy mai nagyon liber�lis kor politikusai imm�r hossz� �vtizedek �ta egyszer�en elfeledkeztek valamir�l. Elfeledkeztek valamir�l vagy ink�bb �gy is fogalmazhatn�k, hogy sz�m�ztek egy elvet, egy gyakorlatot a fogalomt�rukb�l mely r�gen bizonyos t�rsadalmak egyik legfontosabb �llampolg�ri alapelve volt. Ez pedig a polg�rt�rsak k�z�s �rdekeinek, az �llam �rdekeinek �nzetlen, anyagi ellenszolg�ltat�s n�lk�li k�pviselete, mely nem egy jog – nem egy lehet�s�g a meggazdagod�sra – hanem az egyik legf�bb �llampolg�ri k�teless�g!

Igen ha egyesek kital�lt�k volna, itt az �kori, k�zt�rsas�g kori R�ma jogfelfog�s�r�l van sz�.

Ennek a szerintem �s rem�lem m�sok szerint is igen sz�p, nemes elvnek az �rtelm�ben, az �kori r�mai k�zt�rsas�gban az egyik legf�bb �llamellenes b�nnek sz�m�tott, ha egy politikus �llami forr�sb�l finansz�rozta volna a saj�t maga megv�laszt�s�t – ma kamp�nynak nevezz�k – s�t, a m�r megv�lasztott k�ztisztvisel� fizet�st sem kapott! Az ilyen b�ncselekm�nyt nevezt�k a R�mai �llam �s N�p m�lt�s�ga (majestas) megs�rt�snek, m�rpedig ez�rt hal�l, jobb esetben sz�m�zet�s j�rt.

Egyszer�en arr�l van sz�, hogy egy r�mai polg�rnak a k�teless�ge volt bizonyos tiszts�gek visel�se, nem pedig joga, joga arra, hogy ez�ltal �llami k�zp�nzekb�l fizetett �ll�shoz juthasson amellett, hogy m�r eleve rendelkezett meg�lhet�si forr�ssal. Igen, a r�mai tisztvisel�k nem fizet�st a k�z�rt v�gzett munk�juk�rt, ez teljes m�rt�kben ellenkezett a polg�rok felfog�s�val.

Persze az igazs�ghoz az is hozz�tatozik, hogy az �llamg�pezet legmagasabb poz�ci�iban �ll� polg�rok, a szen�tus tagjai, a provinci�k korm�nyz�i vagy a legf�bb �llami tiszts�get visel� konzulok - noha fizet�st tov�bbra sem kaptak – m�r igen j�l profit�ltak politikusi mivoltukb�l.

A r�mai �llam az SPQR - azaz „A Szen�tus �s a R�mai N�p” – ha nem is kifejezetten t�rv�nyesen de lehet�s�get teremtett ezen tisztvisel�k sz�m�ra, hogy bus�san elnyerj�k addigi f�radoz�saik jutalm�t.

Ez �ltal�ban azt jelenti, hogy k�z�tt�k osztott�k fel a frissen megh�d�tott provinci�k f�ldj�t, vagy legal�bbis igen kedvez� el�v�s�rl�si jogot kaptak r�, a helytart�k pedig a befolyt ad�kat csapolhatt�k meg, nem kifejezetten t�rv�nyesen, amin szemet hunytak.

Eddig azonban igen r�g�s �t vezetett, amin f�radoz�sokb�l kijutott a sz�mukra b�ven.

Az �kori R�m�ban t�rv�ny szab�lyozta, hogy milyen sorrendben lehet viselni az �llami tiszts�geket. Ez azt jelenti, hogy egyetlen polg�r sem jel�ltethette mag�t konzulnak (mely a legf�bb �llami m�lt�s�g volt), ha egy eg�sz sor ez el�tt �ll� kisebb tiszts�g visel�s�vel – katonai tribunus, quaestor, aedilis, praetor – nem bizony�totta polg�rt�rsai el�tt a r�termetts�g�t.

Mindezen tiszts�gek visel�se, f�leg ahogy egyre el�r�bb jutottak a rangl�tr�n, bizony nem kev�s �ldozattal �s felel�s�ggel j�rt.

Egy politikusnak nem csak a hivatalban, a mindennapi teend�k int�z�s�vel, hanem a csatat�ren is bizony�tania kellett r�termetts�g�t, �s erre bizony j�csk�n volt alkalma. H�bor�ban egy-egy praetor vagy maga konzul, k�l�n�sen nagy vesz�lyben egyszerre mind a k�t konzul vezette csat�ba a polg�rt�rsaib�l �s sz�vets�gesekb�l �ll� hadsereget. Veszteni, megsz�gyen�lni bizony k�nny� volt, ami az addigi �ldozatos politikai karrier der�kba t�r�s�t is jelentette.

Ahhoz hogy egy politikus v�gre �lvezhesse is a k�z�rt v�gzett tev�kenys�ge gy�m�lcs�t bizony �veknek, s�t �vtizedeknek kellett eltelnie, �s rengeteg neh�zs�get kellett elviselnie, illetve buktat�t kiker�lnie, mik�zben a viselt felel�ss�g nem egy esetben az �llam l�te volt.

Ezek az �llamf�rfiak – azt hiszem r�juk illik ez a kifejez�s – j�csk�n �tvenedik �let�v�k�n t�l tehett�k meg azt, hogy a politikai �letben m�r csak a szen�tus tagjak�nt r�szes�lve �lvezhess�k pomp�s vill�ik k�nyelm�t, vid�ki birtokaik nyugalm�t. Ez volt az � nyugd�juk. De addig...

Ezek ut�n semmi m�st nem tudok �rni csak azt, gondolkodjunk el mindezen, �s hasonl�tsuk �ssze a mai demokr�ci�k gyakorlat�t.

K�l�n�sen aj�nlom figyelm�kbe a tervezett �sszef�rhetetlens�gi t�rv�ny ellen m�ly, �n�rzetes felh�borod�ssal tiltakoz� k�pvisel�inket.

H�t ez�rt nem j�rok el szavazni...